Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A
 
Szakmai Egyesület Műemlékeinkért
 
ALAPSZABÁLYA
 

Alulírott Alapítók az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint a Szakmai Egyesület Műemlékeinkért létrehozását határoztuk el.

 

A Szakmai Egyesület Műemlékeinkért Közgyűlése 2007. július 6. napján az alábbi alapszabályt fogadta el.

 
I.
AZ EGYESÜLET ADATAI
 
 
 

1.      Az Egyesület elnevezése:

 

Szakmai Egyesület Műemlékeinkért

 

Az Egyesület rövidített neve:

 
 SzeM
 

2.      Az Egyesület székhelye:    

 
1031. Budapest, Váci Mihály tér 3.
           

3.      Az Egyesület jogállása:

 

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az Elnök és az Elnökségi Tagok önállóan jogosultak.

 

4.      Az Egyesület célja:

 

4.1. Az Egyesület általános célja a magyarországi műemlékek és kulturális örökség védelme, megóvása, együttműködésben a magyarországi költségvetési intézményekkel, civil szervezetekkel, természetes és jogi személyekkel.

 

4.2. A fenti általános céllal összhangban az Egyesület célja elsődlegesen (Nádasdladány Nádasdy-kastély, Füzérradvány Károlyi-kastély, Pécel Ráday-kastély, Tata Eszterházy-kastély, Tuzsér Lónyai-kastély, Budanyék Rom-kert, Sirok népi ház és Vár, Dísz tér De La Motte-Beer palota, Pécs Jakováli Hasszán Dzsámi, Idrisz baba türbe).-továbbiakban felsorolt műemlékegyüttesek helyreállításának elősegítése, és a hely szellemével összhangban álló, annak múltjához kapcsolódó hasznosítási koncepció kidolgozása, közreműködés a műemlékegyüttes végső hasznosításában.

 
 
 
 
 
 

Célja továbbá, hogy közreműködjön a felsorolt műemlékegyüttesek látogatottságának fellendítésében, az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása különböző színvonalas rendezvényekkel. Ennek során a régió látogatottságának fellendítésében, a turizmus fejlesztésében is részt kíván venni.

 

Az Egyesület célja, hogy a felsorolt műemlékegyüttesek környezete méltó módon kerüljön kialakításra, messzemenőkig szem előtt tartva a környezet-, és természetvédelem követelményeit. Az Egyesület a felsorolt műemlékegyüttessekkel kapcsolatos céljai keretében az alábbi részcélokat kívánja megvalósítani, illetve az alábbi részcélok megvalósításában kíván messzemenően közreműködni:

 

4.2.1.      Együttműködési megállapodást kíván kötni a műemlékegyüttesek vagyonkezelőjével,  

            valamint a Helyi Önkormányzatokkal, és együtt kíván működni valamennyi hasonló célra  

            alakult civil szervezettel.

4.2.2.      Az Egyesület – miközben folyamatosan közreműködik a végső hasznosítás kidolgozásában és megvalósításában – lehetőségeihez mérten segítséget kíván nyújtani a műemlékegyüttesek területén folytatott állagvédelmi, felújítási, javítási                           munkák végzésében.        

4.2.3.      Az Egyesület a felsorolt műemlékegyüttesek területén közreműködik egy üzlet működtetésében, amelyben kiadványok, ajándéktárgyak és iparművészeti alkotások árusításával iparművészek számára is lehetőséget ad a bemutatkozásra. Az üzlet működtetésének közreműködéséből képződő bevételt az Egyesület a műemlékegyütteshez kapcsolódó céljaira fordítja.

4.2.4.      Az Egyesület célja konferenciák, előadások, munkaértekezletek szervezése, amelyek előmozdítják az egyesület általános, illetve a műemlékegyütteshez kapcsolódó céljait, azokkal összefüggenek.

4.2.5.      Az Egyesület kezdeményezni kíván a műemlékegyüttesek területén, illetve ahhoz kapcsolódóan egy olyan hagyományteremtő kulturális rendezvénysorozatot, amely minden évben különböző színvonalas kiállításokkal, rendezvényekkel várja az érdeklődőket.

4.2.6.      Az Egyesület a felsorolt műemlékegyüttesről, népszerűsítő kiadványokat kíván készíteni, terjeszteni.

4.2.7.      Az Egyesület célja a látogatókkal a környék és a régió nevezetességeinek, látnivalóinak, műemlékeinek megismertetése, az érdeklődők tájékoztatása.

 

4.3. Az Egyesület a céljaihoz kapcsolódó pályázatokon indulni kíván, a körülményekhez képest esetleg más szervezetekkel együttműködésben.

 

4.4. Az Egyesület alkotótáborokat és kézműves táborokat is kíván szervezni.

 

4.5. Az Egyesület gyermekfoglalkozásokat illetve gyermektáborokat kíván szervezni, amelyek célja egyrészt a gyermekekkel megismertetni és megszerettetni a műemlékeket és műemlékvédelmet, másrészt a gyermekek kreativitásának fejlesztése.

 

4.6. Az Egyesület népszerűsíteni kívánja a szabadban végezhető sporttevékenységeket, és célja egy információs pont kialakítása a helyi műemlékegyüttes területén, ahol a látogatókat a környék sport, túra, és aktív kikapcsolódási lehetőségeiről tájékoztatják.

 
 
 
 
 

4.7. Az Egyesület gyógynövénytermesztéssel és feldolgozással is kíván foglalkozni, gyógyhatású készítményeket kíván előállítani és értékesíteni. Népszerűsíteni kívánja a természetes életmódot, a gyógynövényeket.

 

4.8. Az Egyesület céljaival összhangban foglalkozni kíván önkéntes munka szervezésével.

 

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

 

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érekében gazdaság-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési is megyei, valamint helyi és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

5.      Az Egyesület besorolási kategóriája:

 
közhasznú szervezet
 

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja alapján:

 

„4.  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

 5.  kulturális tevékenység és annak szervezése
 6.  kulturális örökség megóvása;
 7.  műemlékvédelem;
 8.  természetvédelem, állatvédelem;
 9. környezetvédelem;

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli 

      magyarsággal kapcsolatos tevékenység

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján   

      folytatott sporttevékenység kivételével.”
          
          
 
 
 
 
II.

A TAGSÁGI VISZONY

 

6.      Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

 

            Az Egyesületi tagság formái:

 

a)      rendes tagság

b)      tiszteletbeli tagság

c)      pártoló tagság

 

a)       Az Egyesület rendes tagjává választható az a személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

 

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

 

A belépési nyilatkozatot és kérelmet az Elnökséghez vagy a Elnökségi taghoz kell eljuttatni, tag felvételéről az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt.

 

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes közreműködés útján gyakorolják.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

 

-         részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén,

-         tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen,

-         bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatóak,

-         jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein,

-         igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

-         a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

 

-         kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait,

-         kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

-         kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

 

b)      Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

 
 
 
 
 

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

c)             Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

 

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, szavazati joga nincs, tisztség viselésére nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége van, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 
 

7.      A tagsági viszony megszűnik:

 

-         a tag kilépésével, amelyet az Elnökségez kell írásban bejelenteni,

-         a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal),

-         a jogi személy tag felszámolásával.

-         a tag kizárásával, amely akkor következhet be, ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, vagy a tagdíjfizetés elmulasztása esetén a felszólítás utáni kitűzött 90 napos határidő eltelte után.

 
 
III.
 
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
 

9.       Az Egyesület szervei:

 

a)      Közgyűlés,

b)      Elnökség,

c)      Ellenőrző Bizottság

 
a)       A Közgyűlés
 

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőik útján vesznek részt.

 

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület legalább évente egy alkalommal tart. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által kiírt kérelemre, amelyben az összehívás okát és célját megjelölik. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.

 
 
 
 
 

A Közgyűlést az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerű az összehívás, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlésen csak olyan kérdés tárgyalható, illetőleg csak olyan tárgyban hozható határozat, amelyekről a tagok a tárgysorozatban tájékoztatást kaptak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes abban az esetben, ha erre a tényre az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét.

 

A Közgyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén a valamelyik Elnökségi tag elnököl.

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért két tag hitelesít. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartására szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Elnöke látja el. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolt módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

 

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

Az elnök előterjesztésére, vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére a Közgyűlés titkos szavazást rendelhet el. Személyi kérdésekben – beleértve a tagfelvételi kérelmeket is – a szavazás minden esetben titkos.

 

Egyhangú szavazat szükséges az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyásához valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásához, amelyeket az Egyesület egyidőben, a tárgyévet követő év 150. napjáig köteles elfogadni.

 

Háromnegyedes szótöbbséggel hozott szavazat szükséges a vezető tisztségviselők visszahívásához.

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa, (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 
 
 
 

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

-         megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, az Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az Elnököt, Elnökségi tagokat, az ellenőrző bizottsági tagokat,

-         határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, amelyet az Elnökség köteles képviselni,

-         jóváhagyja vagy módosítja az Alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait,

-         az Elnökség javaslata szerint dönt a tagfelvételi kérelmekről,

-         meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét,

-         elbírálja az Elnökség kizáró határozata ellen benyújtott fellebbezéseket,

-         tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat,

-         elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját

-         elfogadja a közhasznúsági jelentést, amelyet az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg készít

-         megállapítja az éves költségvetést,

-         kimondja az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülését, valamint a feloszlását,

-         elfogadja a tisztségviselők lemondását, és – háromnegyedes szótöbbséggel -visszahívja a tisztségviselőket, amennyiben azok tevékenysége az Egyesület működését veszélyezteti.

 
 
 
b)      Az Elnökség
 

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az Elnök, és a két Elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

 

Az Elnökség valamennyi tagjának megbízatása a megválasztástól számított 2 évre szól. Az Elnökség megbízatásának lejártakor korlátlan alkalommal újraválasztható.

 

Az Elnökség bármely tagja a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel és titkosan hozott szavazatával visszahívható, amennyiben tevékenységével az Egyesület működését veszélyezteti.

 

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa, (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 
 
 

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően a tárgysorozattal együtt írásban értesülnek az ülésről. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 2 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

 

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is legalább 2 fővel határozatképes.

 

Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartására szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Elnöke látja el.

 

Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolt módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza..

 

Az Elnökség feladatai:

-         ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,

-         az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,

-         tagfelvételi kérdésekben javaslatot fogalmaz meg a Közgyűlés számára,

-         befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,

-         a tagsági viszonyt megszűntető elnökségi határozatot hoz.

 

Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről tájékoztatja az Egyesület tagjait.

 

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon a Közgyűlés jár el.

 

10.     Az Egyesület vezető tisztségviselői:

 

a)      Elnök,

b)      Elnökség tagja,

 

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

 

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 
 
 
 
 
 
 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

a)       Az Elnök megbízatása a megválasztása napjától számított 2 évre szól. A mandátum lejárta után az Elnök e tisztségére korlátlanul újraválasztható.

 

Az Elnök feladatai:

-         a Közgyűlés és az elnökségi ülés levezetése,

-         konferenciák és más rendezvények szervezése,

-         az Egyesület működésének irányítása,

-         utalványozási jog, valamint bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása önállóan

-         a tagok tájékoztatása az Egyesület munkájáról,

-         ülések előkészítése,

-         határozatok nyilvántartása, kezelése

-         gondoskodás a határozatok végrehajtásáról

-         az Egyesület képviselete

 
11.     Az Egyesület képviselete:
 

Az Egyesületet képviseletére az Elnök és bármelyik Elnökségi tag önállóan jogosultak oly módon, hogy az iratokat az Egyesület géppel vagy kézzel előírt, előnyomott illetőleg előnyomtatott neve fölött – hiteles aláírási címpéldányuknak megfelelően – saját névaláírásukkal látják el.

 
 
 
 
 
 
IV.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
 

12.     Az Egyesület vagyoni eszközei:

 
 
Az Egyesület bevételei:

-         tagdíjak,

      rendes tagnak és pártoló tagnak egyaránt 2007.évre 5.000,- Ft, 2008. évre 6.000,-.

     2009. évtől, ha lesz tagdíj emelés, annak mértéke nem éri el az évi 10%-t 

-         az Egyesület rendezvényeinek bevételei,

-         az Egyesület által végzett gazdasági tevékenység bevételei,

-         támogatások.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

13.     Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

 

Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználására éves tervet készít.

 

Kifizetés, 100.000,- Ft értékhatárig, bármelyik Elnökségi tag aláírása alapján teljesíthető.

A 100.000,- Ft érték felett két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését. Megszűnik továbbá, ha a Bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

 
V.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 

14.       Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

15.       Az Egyesület az ÖRÖKSÉG című lapban és honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működéséről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

 
Kelt, Budapest, 2007. július 6.